2015.01.13 Marcival korizunk :)
Reggel elég korán keltünk, én 7-re húztam az ébresztőt, mert
tegnap megígértük Marcival, hogy Bencét mi visszük kivételesen suliba. Mire
kikászálódtam az ágyból, Bence már kinn tévézett a nappaliban a reggeli meleg
kakaóját szürcsölgetve, Marci viszont még nem kelt fel. Elhatároztuk, hogy
felébresszük, Bence megadta a módját, elővette a legnagyobb, és egyben legújabb
puskáját, szegény Marci mikor benyitottunk a szobába és meglátta a fegyvert,
halálra rémült :D De legalább azonnal
felkelt :)
Attila 8-ra rendelte a taxit, ami elvitt minket a suliba.
Bence hihetetlenül boldog volt, tisztára be volt zsongva, főleg, hogy még az új
puskáját is bevihette a suliba játszani, és persze kérkedni a többieknek,
milyen menő karácsonyi ajándékot kapott. Még sosem láttam eddig az iskoláját,
tudtam, hogy magán iskola, de hogy ennyire gyönyörű helyen van, fenn a
dombtetőn, pont a Nyevszkij szoborral szemben… hihetetlen. Viszont Kriszti nem
túlzott azzal kapcsolatban, hogy ide a szülők csak BMW-vel meg hasonló
komfortos, drága kocsikkal hordják a csemetéiket.
8-kor a taxi egyébként a ház előtt várt minket, mindig
sms-ben elküldik a taxi érkezése előtt kb 10 perccel, hogy milyen autót kell
keresni (milyen színű, mi a rendszáma, milyen márka), mert természetesen taxi
felirat, esetleg tábla egyiken sincs. Az ajtó előtt egy kék sportkocsi állt,
miközben nekünk azt írták, hogy szürke Ladát kell keresni, de mivel a rendszám
megegyezett, így beszálltunk.
Kisebb dugó volt így kora reggel az utakon, nagyon rég
keltem ilyen korán bevallom, elszoktam attól, hogy még majdhogynem koromsötét a
város… Miután Bencét bekísértük az iskolába, Marcival visszaültünk a taxiba,
ami visszavitt minket a Szlavjanszkaja 8 számhoz, ahol Kriszti már nagyon várt
minket. Főzött nekem kávét, Marcinak teát, illetve jó kis magyaros reggelit
rittyentett nekünk egy pillanat alatt kolbásszal, szalámival, sajttal… volt
minden, amit csak egy magyar Oroszországban kívánhat :D Még picit
beszélgettünk, aztán Kriszti egy magyar asztalossal skypeolt, aki megtervezi az
otthoni budapesti konyhájukat, eközben mi Marcival már a délutánt tervezgettük.
El akartunk menni korizni, de úgy tűnik itt az emberek csak hétvégén akarnak
korcsolyázni, mivel minden pályának csak hétvégi nyitva tartása volt. Végül a
harmadik, amit felhívtam elvileg egytől nyitva volt, gondoltuk megpróbáljuk :)
Miután Marcival kikapartuk a hó alól a kocsit, Kriszti
hazavitt engem, ők meg Marcival elmentek az Auchanba vásárolni. Astrid, mikor
visszaértem a koliba, pont órára sietett, úgyhogy még egy kis időm volt
pihenni, eléggé fáradt voltam, mivel alig aludtam 5 órát az éjjel.
Mivel Marcival 12:50-re beszéltünk meg találkozót a Május
1-je parkba (ott van a koripálya), így délben el is indultam, hogy mindenképp
odaérjek. A park a folyó túlpartján volt, át kellett szállnom a pályaudvarnál
(Moszkovszkij), viszont a parkban picit eltévedtem, így kb negyed órát késtem
is. Nem gondoltam, hogy ilyen nagy ez a park, ráadásul tele vidámparkhoz
hasonlító játékokkal, végül egy idős bácsi igazított el, aki meghallotta, hogy
magyarul beszélek, és a parkban bolyongok.
A jégpálya kiderült, hogy csak 14 órától nyit, de Marci
elintézte, hogy bemehessünk előbb, a sztorit a jégen mesélte el…feltalálja
magát mindig a fiú :D
(Нет. Это
невозможно... мая девушка будет здесь скоро. Мы иностранцы из Венгрии... она
будет ооочень злая.)
Úgyhogy miután megkaptuk a szerintem még szovjet időkből
maradt korcsolyánkat, rámerészkedtünk a jégre, ami utoljára láthatólag előző
héten volt valamikor letakarítva, bár ez a kisebb gond volt. A korcsolya elég
szokatlan volt, az enyém egyáltalán nem tartotta a bokám, csoda, hogy esés
nélkül túléltem azt a 1,5 órát a jégen :D
Lenin szoborral pózolva a jégpálya közepén :D |
Egyébként nagyon jól éreztük magunkat, rengeteget
beszélgettünk, illetve ami nagyon tetszett, hogy a koripálya nem úgy volt
megcsinálva, hogy csak körbe-körbe lehet menni, hanem be lehetett menni az
erdősebb részre a fák közé kacskaringózni. Volt zene meg minden, ami kell, és
ami a legjobb volt az egészben, hogy az egész pálya csak a miénk volt :)
Fél 3 fele indultunk el kifelé, mert Marci 3-ra ment egy
barátjával biliárdozni, én pedig nagy ráérő időmben elhatároztam, hogy
elsétálok vissza a pályaudvarig, addig is körbenézek, ezen a környéken
egyáltalán nem vagyok ismerős. Útközben pedig megettem a croissant-ot, amit
Marci hozott nekem az Auchanból :)
Kiderült, hogy a fő piac, amit már sokan mondtak nekem, az
itt van a pályaudvar és a park között, hát elhatároztam, hogy benézek.
Megdöbbentő, hogy mennyi különbség van a bolti és a piaci árak között, itt kb
minden negyed annyiba került, mint a boltokban. Vettem is paradicsomot,
citromot, hagymát.
A pályaudvarnál még beszaladtam az új kedvenc boltomba, ahol
szerintem a piac után a legolcsóbban lehet bevásárolni, majd a 2-es
marsrutkával visszamentem a koliba.
Így késő délutánra már annyira álmos voltam, hogy ahogy
beértem a szobába, rögtön el is aludtam, jelzem ez olyan fél 6 fele lehetett,
majd 21-kor felébredtem, picit tanultam, orosz filmeket keresgéltem, majd
Astriddal fél 2 fele lefeküdtünk aludni.
Jó kis napom volt ma is, kár, hogy Marcinak már holnap haza
kell mennie :/